Március 10. - Beporzók napja
A méheken kívül számos egyéb élő szervezet végzi a növények beporzását, amely folyamatnak a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük. Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
A háziméhek, és a méhalkatúak mellett rengeteg rovar, köztük lepkék, a világ más tájain pedig sok madár és denevér is kiveszi a részét ebből a fontos munkából, sőt, léteznek növények is, amelyek beporzásra képesek.
Sajnos világszerte csökken a vadon élő beporzó rovarok változatossága, egyedszáma és biomasszája, egyebek között a természetes élőhelyek fogyatkozása, a légszennyezés, a növényvédő szerek használata, az inváziós fajok megjelenése és a klímaváltozás hatásai következtében.
Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
A rovarok eltűnése az egész ökoszisztémát megrengeti, hisz nem „csak” a növények beporzásában, de a kétéltűek, hüllők, madarak táplálkozásában is kulcsfontosságú szerepet játszanak.
Ha nem teszünk a beporzást végzők számának drasztikus csökkenése ellen, akkor az globális katasztrófát vonhat maga után. Erre kitűnő példa Kína, ahol már több tartományban a gyümölcsösökben az emberek - méhek hiányában - már maguk porozzák a fák virágait.
Mit tehetünk a beporzókért?
- Városi környezetben alakítsunk ki lepkebarát kerteket és virágágyakat.
- Olyan növényeket ültessünk, amik vonzzák a rovarokat. A fűszernövények például nagyon alkalmasak erre, ilyen lehet a kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, menta, levendula, zsálya stb. Ezek akár erkélyen cserépben is könnyen megélnek.
- Kerüljük a gyümölcsfák rovarölőszerekkel való permetezését, különösen virágzáskor és úgy általában is.
- Nemesített virágok esetén törekedjünk olyan fajták ültetésére, amiknek nektármirigyeik és a porzók szabadon vannak és hozzáférhetőek a méhek és a beporzók számára.
- Készítsünk méhecskehotelt, vagy darázsgarázst!
