Mindenki megkeresheti a saját települését. Interaktív azbeszttérképet készített a Greenpeace, amelyen a lakosok bejelenthetik azokat a magyarországi, ausztriai vagy más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak.

A térkép szerint a Balaton-part megmenekült – írja a sonline.hu.

Térképen lehet nyomon követni az azbesztszennyezést, a kezdeményezés célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezett területek helyzetét, segítse az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére.

A térkép megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. A szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja a lakossági bejelentéseket, az igazolt szennyezésekkel pedig folyamatosan frissíti a felületet.

Az azbeszt ügyében nincs országos intézkedési terv

A Greenpeace szerint „továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban”, és nem született országos intézkedési terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára.

Az azbeszttartalmú kőzeteket mielőbb szakszerűen el kell távolítani, majd megfelelő lerakóban kell elhelyezni, illetve ahol lehetséges, vissza kell szállítani azokba a bányákba, ahonnan származnak. A szervezet úgy véli, a burkolással vagy kalcium-kloridos kezeléssel végzett ideiglenes megoldások hosszú távon nem rendezik a problémát.

Mint írták, a sürgős beavatkozás szükségességét a hivatalos egészségügyi kockázatbecslések is alátámasztják. A Greenpeace ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, valamint biztosítsa a transzparens működést, és vonja be az érintett civil és szakmai szervezeteket a döntéshozatali folyamatba.

A térkép szerint a Balaton-part megmenekült

A térképet itt mindenki megtekintheti. Az adatai alapján sűrűn előfordult azbesztszennyezés Vasban és Zalában, de Somogyban nem jegyeztek fel érintett települést, holott korábban a NAV kiszivárgott adatbázisa alapján Bárdudvarnokot és Fonyódot is hírbe hozták.

Balatonszemesről is felröppent a hír, hogy azbeszttel fedtek egy közterületet, de az önkormányzat azt közölte, hogy a felhasznált bazalt nem Ausztriából érkezett, hanem egy uzsai székhelyű magyar vállalkozástól szerezték be, amit a rendelkezésre álló szállítólevelek is igazolnak. Hogy ezt alátámasszák, egy lekért szakvéleménnyel tanúsítják, hogy a Balatonszemesen felhasznált zúzaléknak nincs köze a szennyezett bazalthoz.

Mint arról a Sonline.hu beszámolt több fonyódi közösségi csoportban is felmerült, hogy biztonságosak-e a városban végzett útfelújítások az országos azbesztügy miatt. A találgatásokra reagálva Erdei Barnabás polgármester közölte, a városüzemeltetés sem azbeszttartalmú anyagot, sem olyan aszfaltot nem használt, amely ilyen származékot tartalmazhatna, ezt kivizsgálták.

A polgármester megkérte a városüzemeltetési szervezetüket, hogy nézzék át a 2018 utáni fonyódi útfelújítási szerződéseket, de az biztos, hogy az önkormányzat soha nem rendelt Ausztriából alapanyagot. Ha szükségük van zúzott kőre, akkor a Balaton-felvidéki bányákat használják, állította. Végük hivatalosan is elismerte a hatóság, hogy óriásit hibázott a somogyi adatokkal. Kiderült, hogy egy belső rendszerhiba miatt keverték bele Fonyódot a mérgező azbeszt gyanújába.

Bárdudvarnokról sem derült ki hitelt érdemlően, hogy kerültek fel a listára. Az önkormányzat bizonyosan nem vásárolt zúzott követ helyi útfelújításhoz osztrák bányákból, miután a komlói bányából rendelnek rendszeresen alapanyagot.

Az érintett időszakban történt azonban a kaposmérői körforgalomtól Kadarkútig tartó országút felújítása is, akár előfordulhatott az is, hogy ott használták fel az azbesztgyanús köveket, találgatták a bárdudvarnokiak – olvasható a portálon.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!