„Minden út Rómába vezet” harmadik, befejező rész!
A fenti című első írásomban leírtam, hogy az idézett mondásról mindenki azt gondolja, hogy a római utakról, a birodalom útjainak Rómába futó irányáról szól.
Valójában. 1175 táján a kor ünnepelt költője Alabus ab Insulis a lelkek „útjainak” változatosságáról írta, míg a mai értelemben La Fontane feldolgozásaiból ismerjük.
Miért is kezdtem ezzel az írásomat? Úgy is értelmezhetjük ezt a mondást, hogy a problémák megoldása mindig a probléma megoldójához vezet és nem a tét nélkül okoskodókhoz, a feszültség generátorokhoz és még sorolhatnám.
A korábbi írásaimban már jeleztem, hogy Polgármester úr és jó magam ígéretének megfelelően saját erők és eszközök – GAMESZ – igénybevételével, az érintett tulajdonosokkal való egyeztetés után, elsőként Horvátkút északi végén – ahol korábban esőzések alkalmával sok bosszúságot okozott az úttesten álló víz – dolgoztunk.
A munkálatok 17 napon át folytak, a Mély-völgyi patak medrének tisztításával, amely 2,5 kilométer mederszakaszt érintett, egészen a patak Május 1. utcai eredetétől, a temető nyugati oldala alatti szakaszon át a Cserhát alatti szakaszt is beleértve. ( Képek)
A munkálatokba lakossági kérések, az un. Marton, Bekk-Sneff horhó és a Felső-hegyi út felületén történő kiigazítások is belefértek. Egy feladat még vissza van, a régi mezőgazdasági telephez vezető út híd aljának kézi erővel történő kitisztítása.
Az írásom további részének megértéséhez egy kis helyszín ismertetés.
Horvátkút völgyben elhelyezkedő település rész, ezért a Mélyvölgyi patak, amely északról déli irányba hivatott elvezetni a Kezesfa felöl, a környező keleti és nyugati fekvésű erdőségekből, mezőgazdasági területekről lezúduló csapadékot.
A település keleti oldalán fut a Felső-hegyi út, mely szinte párhuzamosan halad a szilárd burkolatú belső utakkal. A Felső-hegyi út mellett találhatóak a helyiek és más településbeliek gyümölcs és szőlőültetvényei, szántóföldjei, kaszálói.
E területek megközelítése alapvetően két irányból, a Marton és Bekk-Sneff horhón keresztül lehetséges. A település rész fekvése miatt ezek a horhók nemcsak közlekedésre, hanem vízelvezetésre is szolgálnak. Ezt a második funkciót úgy oldottuk meg, az út dőlését kihasználva ún. kifolyókákat létesítettünk, melyeken át a csapadékvíz egy nagy befogadó képességű árokba – a régi kocsi út - jut el. Így nem veszélyezteti a lakóházakat és a hozzátartozó építményeket, kerteket.
A kifolyók csak úgy tudják ellátni a funkciójukat, ha folyamatosan tiszták.
Kérdezhetnék, hogy, hogy kerül a csizma az asztalra? Nos, az arra közlekedők, vagy csak „környezetvédők” rendszeresen ezekben a kifolyóban helyeznek illegális hulladékot, meg minden mást. Na most jön a csattanó – képet, térképet és jelmagyarázatot is mellékellek -, Bekk Sneff horhó négy kifolyójának legfontosabbíkába a napokban egy traktor pótkocsinyi építési törmeléket, sittet öntöttek. (Csak jelezném, hogy a marcali hulladékudvarban, a nyitva tartás ideje alatt ingyen elhelyezhető építési törmelék!)
A konklúzió! Az elvégzett munkának csak úgy van értelme, ha mindenki elvégzi a saját részét, a polgármester, a képviselő és a lakosok is. Mi elvégeztük, mint eddig mindig!
A mai átalakuló, eddig nem tapasztalt klimatikus viszonyok, párosulva domborzati adottságra is figyelemmel a jól elvégzett munka sem garancia, de esélyt jelent a károk és veszteségek minimalizálására
A galériához kattintson a képre!
