Négy magyar régió is az EU legkevésbé fejlett térségei között – mit mutatnak a számok és mi állhat a háttérben?
A portfolio.hu közölt cikket arról, hogy Magyarország régiói milyen helyet foglalnak el az Unió fejlettségi listáján. Felhasználom a cikket ami teljes egészében itt elérhető!
Az Európai Unió fejlettségi rangsorai rendszeresen rávilágítanak a kontinensen belüli gazdasági különbségekre, a legfrissebb adatok pedig Magyarország számára is vegyes képet festenek.
Az Eurostat statisztikái szerint az EU húsz legkevésbé fejlett régiója között négy magyar térség is szerepel, ami jól jelzi, hogy a felzárkózás üteme sok esetben elmarad a várttól.
Mit mér a fejlettségi lista?
Az uniós rangsorok alapját a vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP adja. Ez a mutató nemcsak a gazdaság méretét, hanem a helyi árszínvonalat is figyelembe veszi, így alkalmasabb a régiók közötti összehasonlításra, mint a puszta nominális GDP-adat. A statisztikák az úgynevezett NUTS2 régiókra épülnek, amelyek az EU területfejlesztési politikájának alapegységei.
A módszertan célja, hogy pontosabb képet adjon arról, hol szükséges erősebb támogatás vagy célzott fejlesztéspolitika. A lista élén jellemzően Nyugat- és Észak-Európa nagyvárosi térségei állnak, míg a sereghajtók között dél- és kelet-európai régiók szerepelnek.
Magyarország helyzete európai összevetésben
A legkevésbé fejlett húsz régió között négy magyar térség jelenléte arra utal, hogy az országon belüli különbségek továbbra is jelentősek. Ennél több régiót a listára csak Görögország „delegál”, ami jól mutatja, hogy a gazdasági felzárkózás Kelet-Közép-Európában és a mediterrán térség egyes részein továbbra is kihívás.
Külön figyelemre méltó, hogy a hét magyar NUTS2 régióból kettő gazdasági növekedése az elmúlt mintegy huszonöt évben sem érte el az uniós átlagot. Ez arra utal, hogy a rendszerváltás utáni felzárkózási folyamat nem minden térségben volt egyenletes, és a fejlettségi olló bizonyos helyeken inkább nyílt, mint zárult.
Mi állhat a lemaradás mögött?
A regionális különbségek mögött több tényező húzódik meg:
Gazdasági szerkezet: Az ipari és szolgáltató központokhoz közelebb fekvő régiók gyorsabban fejlődnek, míg a periférikus térségekben kevesebb a magas hozzáadott értékű beruházás.
Infrastrukturális eltérések: Az autópályák, vasúti kapcsolatok és logisztikai csomópontok hiánya lassíthatja a tőkevonzó képességet.
Munkaerőpiaci kihívások: Az elvándorlás és az elöregedő népesség sok térségben csökkenti a gazdasági dinamizmust.
Oktatási és innovációs különbségek: A felsőoktatási és kutatás-fejlesztési központok koncentrációja szintén növeli a régiók közti szakadékot.
Van esély a felzárkózásra?
Bár a rangsor első látásra kedvezőtlen képet fest, a fejlettségi lista egyben lehetőség is: az uniós kohéziós források jelentős része éppen a lemaradó régiók támogatására irányul. A célzott infrastruktúra-fejlesztések, a helyi vállalkozások támogatása és az oktatásba történő befektetések hosszabb távon javíthatják a versenyképességet.
A következő évek egyik kulcskérdése az lehet, hogy a magyar régiók mennyire tudják kihasználni a zöld és digitális átállásból fakadó új lehetőségeket. Ha ezek a beruházások nemcsak a fejlettebb térségekben, hanem a perifériákon is megjelennek, akkor a mostani rangsorokban látható különbségek fokozatosan mérséklődhetnek.
Készült a ChatGPT segítségével!
Fotó: hungary.representation.ec.europa.eu
