Mínusz 3,8 fokig hűlt le a levegő a bükki Mohos-töbörben.
A telex.hu beszámolója szerint a Bükk-fennsíkon található Mohos-töbörben egy júliusi hajnalon –3,8 Celsius-fokot mértek. Ez ismét jól mutatja, hogy Magyarország egyik leghidegebb pontján még a nyár közepén is kialakulhat fagy.
Mi okozta a rendkívüli lehűlést?
A jelenség mögött több, egyszerre érvényesülő meteorológiai és domborzati tényező áll:
A töbör alakja: A Mohos-töbör egy mély, tál alakú karsztos mélyedés. Az éjszaka lehűlő, nehezebb levegő ide folyik be, és nem tud könnyen eltávozni.
Derült égbolt: A felhőmentes ég alatt a talaj intenzíven kisugározza a nappal elnyelt hőt a világűr felé, ezért gyorsan csökken a hőmérséklet.
Szélcsend: Mivel alig fújt a szél, nem keveredett össze a mélyedésben megrekedt hideg levegő a felette lévő melegebb rétegekkel.
Hideg légpárna (hideg légtó): A hideg levegő fokozatosan összegyűlt a töbör alján, ahol inverziós rétegződés alakult ki, így a legalacsonyabb ponton jóval hidegebb lett, mint a környező területeken.
Miért különleges?
A Mohos-töbör mikroklímája miatt rendszeresen produkál extrém értékeket.
Miközben az ország nagy részén nyári meleg uralkodik, itt még júliusban is előfordulhat fagy.
A nappali és az éjszakai hőmérséklet között akár 30–35 fokos különbség is kialakulhat ugyanazon a napon.
Ez a különleges mikroklíma miatt a Mohos-töbör évek óta a magyar meteorológusok egyik legfontosabb kutatóhelye, ahol a hideg légtavak kialakulását és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat vizsgálják.
Kép: ChatGPT - Illusztráció!
