Az elmúlt két évben érdemi lépéseket tett a vízügy az illegális balatoni víziállások felszámolásáért, amihez kellett az önkormányzatok segítsége is.

Tavaly három, idén 13 vízparti önkormányzattal sikerült összefogniuk a 44-ből, a cél érdekében – derült ki a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság leköszönő igazgatójának beszámolójából, ami a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi, siófoki ülésén hangzott el. Dr. Csonki István szólt arról is, hogy a Balaton üzemeltetéséhez rendszeres forrásra lenne szükség, egyebek közt a nádkárosító, illegális stégbejárók felszámolásának folytatása érdekében.

Az ex-igazgató emlékeztetett arra, hogy rendkívül nagy jelentősége van a balatoni nádasoknak mind természetvédelmi, mind vízminőségvédelmi-, vízgazdálkodási szempontból, és bár a területük lényegesen nem csökkent az elmúlt években, de a minőségük romlott. Ennek fő okai az emberi beavatkozások, köztük azok a stégek, amelyek engedély nélkül, szabálytalanul, a nádasok megbontásával létesültek.

Csonki István elmondta, ezeknek a stégeknek és akadályoknak az intenzív és szisztematikus eltávolítása 2023-ban kezdődött meg, ekkor még csak három településen (Gyenesdiás volt az első). Idén már 13-ra nőtt a vízügy akciójához csatlakozó, segítséget nyújtó önkormányzatok száma.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy olyan területeken tudjuk ezt a munkát elvégezni, ahol a polgármester, a polgármesteri hivatal mellénk áll, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. Hiszen ezeknek az akadályoknak az eltávolítása igen költséges. Ha nekem mindegyiket vissza kellene szállítanom Siófokra, a telephelyünkre, az horror költséget jelentene. A polgármesterek abban segítettek nekünk, hogy az általuk biztosított helyekre ki tudtuk pakolni a szétszedett stégeket, és elszállíttatták ezeket a saját költségükön

– ismertette.

Nem a horvát módszert választották

Beszélt arról is, hogy két lehetőség közül választhatott a vízügy. Az egyik az, amit a horvátok a tengerparton csináltak, amikor az összes engedély nélküli építményt ledózerolták. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – mint fogalmazott – kicsit demokratikusabb módszert választott. A víziállásokra felhívásokat, cetliket ragasztott ki arról, hogy egy-egy tulajdonosnak éppen mit kell és meddig elvégeznie: engedélyeztetni, kapubejárót- vagy éppen az egész stégét eltávolítani, stb.

Kétféle folytatás következett. Az egyik, amikor ismert volt a tulajdonos, rajta volt a stégen a neve, ott felszólítást kapott levélben a bontásra. Ha nem teljesítette, és haladékot sem kért, akkor a vízügy bontatta el a víziállást a tulajdonos költségére. Legutóbb két ilyet írtam alá. Ezek esetenként 140-150 ezer forintos költséget jelentenek számukra. Amikor nem ismert a tulajdonos, akkor a vízügy bontja el a saját költségén a szabálytalan építményt, mivel azt nem tudja tovább hárítani senkire

– részletezte az ex-igazgató.

Még hiányzik a forrás

Kitért arra, hogy kormányzati szinten is megfogalmazódott már a cél, amit a vízügy többször kért, hogy a Balaton üzemeltetésére folyamatosan biztosítva legyen egy forrást. Mivel az igazgatóság ilyennel nem rendelkezik, a stégbontások költségeit egyéb működési bevételből finanszírozta eddig – tette hozzá.

Ehhez a feladathoz meg kéne teremteni a „legális” forrást is, hogy az igazgatóság minden évben szisztematikusan el tudja végezni a munkát

– fogalmazott.

Balatonkenese- Balatonfűzfő: bontások felszólításra

Dr. Csonki István a szabálytalan stégek felszámolásáról szóló beszámolójában konkrét példákra is kitért. Elsőként a Balatonkenese-Balatonfűzfő közötti kőgátat említette, amelynek feladata a hullámvédelem, a vasút és az út védelme érdekében. Ez a partszakasz népszerű horgászhely, ahol a vízügy 106 víziállásra adott ki engedélyt. A felmérések után ebből 40 stégtulajdonos kapott felszólítást azért, mert nem a kiadott koordinátákon, vagy nem az engedélyezett méretben létesítették a stégeiket, avagy engedély nélküli bejáróval, – felépítménnyel bővítették, kapuval-kerítéssel zárták le azokat, vagy építési hulladékot hordtak a mederbe. Közülük 32 reagált a felhívásra saját bontási ígérettel, vagy halasztási kérelemmel. Az igazgató itt köszönetet mondott a sajtónak, amely attól kezdve, hogy a vízügy elkezdte a rendrakást a stégek körül, nem negatívan, hanem támogatóan adott hírt az akcióról.

Mint arról beszámolt, Balatonkenese-Balatonfűzfő között a felhívások hatására a szabálytalan víziállások tulajdonosai folyamatosan, nagy számban távolították el építményeiket, bejáróikat és hulladékaikat a kőgátról.

A vízügyi igazgatóság erről a vízparti szakaszról eddig 4 illegális víziállást távolított el maga, és további 4 bontását tervezi a közeljövőben – közölte.

Vonyarcvashegy: megismételt birtokháborítás

Vonyarcvashegyen a vízügy volt zagyterén látványos volt a birtokháborítás és területfoglalás – az ex-igazgató beszámolója szerint. Gyakorlatilag komplett faházak épültek be a vízügy tulajdonában lévő területre. A felméréskor 17 ilyen létesítményt találtak, amelyek nagy részét már 2023-ban sikerült elbontatni az érintettekkel. „De hát azért a magyar ember olyan, hogy nem nyugszik bele. 2024-ben ötöt újra építettek” – fogalmazott dr. Csonki István rámutatva, hogy a megtisztított partszakaszokon sem ér véget a munka, az ellenőrzésekre is gondot kell fordítani.

Fotókon mutatta be, hogy egyes egybefüggő nagy balatoni nádasok puszulásának egyértelmű oka, amikor illegális bejárókkal megbontják azokat. „Ilyenkor a hullámzás hatására a rizóma kimosódik, és elindul a nád babásodása” – mutatott rá. Hozzátette, hogy a szabálytalan stégek és bejárók nádvágás szempontjából is problémát jelentenek, hiszen lehetetlenné teszik a nagygépes aratást.

Badacsonytomaj: illegális luxus-horgásztanyák a nádasban

Badacsonytomajon, a drónos felmérések elől terepszínű takaróhálókkal álcázott három illegális horgásztanyát rendőrségi bejelentés alapján talált meg a vízügy. Ezeken szerződés nélküli víziállás, engedély nélküli bejáró-labirintus, – faház, – esőbeálló, – konyha, -szoba, -mellékhelyiség létesült, de találtak bennük gázpalackokat, akkumulátorokat, festékeket is. A tanyákat lezárt kapu, kerítés, kamerarendszer, mozgásérzékelő is védte.

Nemcsak közvetlenül a nádast, a vízminőséget veszélyeztetik az ilyenfajta létesítmények, hanem baleset és életveszélyesek is a gáztűzhelyek, gázpalackok miatt

– hangsúlyozta az ex-igazgató.

Tihany: önként bontottak

A Tihany-révnél található kompveszteglő melletti területen a vízügy a drónos ellenőrzése során öt engedéllyel rendelkező víziálláshoz csatlakozó, nádast felszabdaló, engedély nélküli bejáró-hálózatot észlelt. A tulajdonosok a felszólítás után az építmények illegális részeit teljes egészében elbontották.

A déli part

A Balaton déli partján több település partszakaszán is dolgozott a vízügy az illegális bejárók, illetve kapuk eltávolításán. Dr. Csonki István elmondása szerint egyre inkább megfigyelhető az a pozitív tendencia, hogy az illegális létesítmény tulajdonosai – a határozott, ismétlő felszólítások hatására, a költségek áthárításától való félelem, vagy a víziállásuk szabályos részére vonatkozó szerződések felbontásának veszélyére miatt – önállóan elbontják a bejárókat, kapukat.

A déli parton eddig 18 esetben távolítottak el engedély nélküli kapukat: mintegy felét maguk a tulajdonosok, a többit a vízügy.

Az ex-igazgató Balatonszemesen és Keszthelyen készült fotókat is mutatott olyan stégekről, ahonnan a felszólítások hatására eltüntették a lezárókapukat.

Ha a közterülethez kapcsolódik egy stég, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet bejárót építeni, de lezárni ezt akkor sem szabad, mivel közterületről nem lehet kizárni az embereket

– magyarázta.

Említést tett arról is, hogy nemcsak egyének, cégek szabálytalankodtak, hanem 17 önkormányzatot is fel kellett szólítaniuk, hogy rendezzék az általuk kihelyezett, de szerződéssel nem rendelkező stégeik helyzetét. Ennek hatására közel 50 új mederbérleti szerződést kötöttek.

Jövőbeni tervek: az önkormányzatok nélkül nem megy

A jövőbeli tervekről szólva dr. Csonki István elmondta, a vízügy folytatni kívánja az illegális víziépítmények szisztematikus eltávolítását a lehetőségeinek, kapacitásainak függvényében. Az eredményességhez szükséges a vízparti önkormányzatokkal való együttműködés, továbbá a helyi polgárőrök, illetve a vízirendőrök segítsége is – hangsúlyozta. Az eseti ellenőrzéseket folytatni kell, partőri és lakossági bejelentések alapján is

– tette hozzá.

Fotó: Az illegális stégek, -építmények felszámolásáért a vízüggyel 2024-ben összefogó települések (Forrás: Dr. Csonki István előadása)