Mediterrán szokásokat kell bevezetni a Balatonnál, déli sziesztával. A szolgáltatásokat és a szórakozási lehetőségeket az igényekhez kell igazítani,

amihez várják a partnerséget a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), az államtól, a településektől és minden Balatonnal foglalkozó szervezettől – hangzott el a dél-balatoni KISOSZ főszezon értékelő vállalkozói fórumán kedden Siófokon.

A dél-balatoni kis- és középvállalkozások, vendéglátósok, kereskedők 5-10 százalékának jobban sikerült az idei szezon mint a tavalyi, akadt, akad akinek hasonlóan alakult, a többinél 5-20 százalékos a forgalomcsökkenés. A déli part fővároshoz közelebbi felén általában kevesebb, a nyugati felén több volt a visszaesés

– summázta az idei nyár alakulását Kertész Rezső, a somogyi KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) volt társelnöke, szakmai tanácsadója.

Hozzátette, aki többet tudott fejleszteni annak jobbak a mutatói, a többségnek viszont a jelenlegi energiaárak mellett a talpon maradás a cél.

beszélt arról is, hogy pár éve még mintegy 1300 vendéglátóhely volt nyitva nyaranta a Balaton-part déli, azaz somogyi részén, ami mára ezer alá csökkent.

A strandi szolgáltatók jártak a legrosszabbul

Makkos Péter, a somogyi KISOSZ dél-balatoni körzetének elnöke, fonyódi vendéglátós elmondta, az alacsony vízállás, a sok forró nap, és az augusztusi árvaszúnyograjzás leginkább a strandi büféseket, vendéglátóhelyeket, szolgáltatókat sújtotta. Ott tapasztalták a legnagyobb forgalomcsökkenést az előző nyárhoz képest. (Egy siófoki strandi büfés arról számolt be, 32 százalékos volt a visszaesése.)

Az éttermeknél a legtöbb helyen bevezették a menüztetést, ami forgalomnövekedést ugyan hozott, de bevételtöbbletet nem. A vendéglátóhelyek esti nyitvatartása nem tudott igazodni a megváltozott, estig tartó strandolási szokásokhoz

– beszélt a régiós elnök a tapasztalatokról.

Megváltozott strandolási szokások, szolgáltatás-érzékeny fiatalok

Megváltozott a balatoni turisták strandolásiszokása a hosszú kánikulai napok és a fokozott UV sugárzás miatt. Az emberek 9-11 óra között, majd 16 óra után érkeznek tömegesen a strandokra – a beszámoló szerint. Idén az alacsony vízállás miatt érezhetően kisebb volt a tömeg sok strandon – mondta Makkos Péter.

Beszélt a generációs változásról is, hogy míg a szülőknek, nagyszülőknek évtizedekig vonzó volt Balaton, a fiatalok szolgáltatás-érzékenyek. Számukra szabadidős, illetve szórakozási lehetőségek kellenek. Márpedig az elmúlt egy-két évtizedben ezen a téren nem történt érdemi változás – véleményezte.

Míg a körülmények miatt csökkent a horgászturizmus – kivéve a bojlis horgászatot -, a kerékpáros turizmus kiszélesedése, kiteljesedése pozitív változás az üdülőrégióban – értékelte.

Problémának nevezte, hogy az MTÜ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Balatonnal és az elvárt segítséggel kapcsolatban.

„A tevékenységük nem jelentett olyan marketinget, ami jelentősen befolyásolta volna az ideérkező turisták számát”

– fejtette ki. Mint mondta, ehhez hozzájárult, hogy a települések a likviditási problémáik miatt kénytelenek voltak emelni a strandbelépők árán, és fizetőssé tenni, vagy árat emelni a parkolóhelyeiken.

Szakemberhiány, bürokratikus és megkésett diákmunkaprogram

A megfogalmazott problémák között továbbra is szerepelt az égető szakemberhiány, és a szakképzés elégtelensége, konstruktív változtatási javaslatokkal.

Több vállalkozó panaszkodott arra, hogy a diákmunka idén is későn indult, rendkívül bürokratikus, és egyéb problémákat is soroltak a programmal kapcsolatban.

Így aztán nem tudta ellensúlyozni az amiatt is kialakult munkaerőhiányt, hogy már nem jellemzők a nyugati síparadicsomokból nyárra Balatonhoz áramló munkavállalók. A síparadicsomok egy része ugyanis a klímaváltozás miatt átállt az egész éves egészségturizmusra.

A tömegközlekedés elégtelensége miatt a belső somogyi munkaerőt se tudták teljeskörűen kihasználni, mivel több órával zárás előtt haza kellett engedni őket, hogy elérjék az utolsó vonatot.

Ezek miatt a meglévő vállalkozók egy részének működési gondjai voltak vagy vannak, az újak közül pedig sokan bedobják a törölközőt

– fogalmazott a dél-balatoni körzeti elnök.

Szinte mindenben változásra lenne szükség. Önkritikusan hozzátette:

nekünk vállalkozóknak az ár-érték arányokon kellene változtatni, jobban az igényekhez igazodva, és javítani és a szolgáltatások színvonalát. Az estig tartó strandolás miatt a vendéglátói és egyéb szolgáltatásoknak időben ki kellene tolódniuk.

Változott az önkormányzatok, helyi lakosok tolerancia szintje

A Balaton régen napsütésről, vízről és zenéről szólt. Most már az is baj, ha egy bulihajó esti 7 órás indulásakor, és a későesti 11 órás visszatérésekor pár percig hallatszik a zene. Több balatoni településen csendrendeletet vezettek be, van ahol este 10 órától, miközben a helyi lakosság jelentős hányada a turizmusból szeretne élni vagy profitálni

– mutatott rá Makkos Péter.

Takács Tibor elnökségi tag azt tette szóvá, hogy nem elégséges, ha a kínálat kullog a kereslet után. Az előre lépéshez szükség lenne érdemi piackutatásra, amire a száláshelykiadók, vendéglátósok önállóan nem képesek, így szükség lenne állami szerepvállalásra a felmérésekben és az eredmények alapján történő koordinációban.

A fórumon elhangzottak szerint idén az augusztusi forgalom hasonlóan vagy rosszabbul alakult a dél-balatoni kis- és középvállalkozók számára, mint a júliusi. Bíznak még abban, hogy jöhet még pár erős hétvége őszig, hiszen az előrejelzések kánikulát ígértek szeptember elejére.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!