Manapság különösen felértékelődnek a szabadidős tevékenységek, ám újabb veszélyek leselkednek a horgászok mintegy nyolcszázezres táborára – mondta Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója a közelmúltban egy horgászkonferencián, a Balatoni Futár tudósítása szerint.

Több nehézségről számolt be Szári Zsolt, a szervező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója is.

Mint kifejtette, az aszály, s az ezzel összefüggő halnevelés problematikája súlyos gondot jelent az ágazatban. Úgy fogalmazott: a bizonytalanság korát éljük, de a harminchét nevesített közfeladattal megbízott legnagyobb hazai civil szervezet valamennyi vállalását eddig teljesíteni tudta. Változatlanul előtérben van a horgászati célú halnevelés prioritása, mert csak így domborodhat ki a sportági jelleg. Jelenleg hárompólusú az e téren érintett szervezetek kompetenciája: a horgászok és horgásztatók mellett a haltermelők teszik teljessé a piacot.

Dérer István felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos halállomány nemzeti kincs, ezért célszerű a telepítés és a horgászat harmóniájának fenntartása, miközben minden lehetőséget meg kell ragadni az inváziós fajok ritkítására.

A főigazgató a pecások támogatását speciális szolgáltatásnak minősítette. Ezek között szerepel a halegészségügy erősítése, az egyesületek átlátható működéséhez szükséges feltételek biztosítása, a halőri ellenőrzés erősítése. Fontos a szereplők korrekt együttműködése, ám azt is célszerű lenne mielőbb tisztázni, ki birtokolja a vizet, s kié a part.

A Balaton a magyar horgászat zászlóshajója

Dérer István több adattal is alátámasztotta, hogy a Balaton a magyar horgászat zászlóshajója, s bár tavaly csökkent a halfogás mennyisége – a dokumentumok összegzése után kiderült, hogy ötszázhetvenegy tonna kopoltyús a háziasszonyok konyhájába került. A kifogott halak „versenyében” természetesen a ponty diadalmaskodott, az ezüstérmet a keszegfélék nyakába akaszthattuk volna – természetesen csak szimbolikusan.

Országos átlagban 12-15 százalék a balatoni halfogás. Az előadó szólt a balatoni hal különleges, brand jellegű küldetéséről is, melyet főként a regionális vendéglátásban lehet hasznosítani.

“Célszerű a horgászat szabályok újragondolása”

Szári Zsolt, a horgászkonferenciát Balatonlelle-Rádpusztán megszervező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: a cég fő feladatai közé változatlanul az állományfejlesztés, -megőrzés tartozik.

Tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy a süllőfészkek gyártásával, kihelyezésével, a telepítéssel és a szaporítással egyedülálló tevékenységet végeznek. Álláspontja szerint az új technikák és felszerelések megjelenése miatt célszerű a horgászat szabályok újragondolása. A behúzós módszer gyors térhódítása ugyan elsősorban versenyhelyzetben kínál kedvező lehetőséget, de egyre gyakrabban alkalmazzák a hobbiból pecázók is.

A vezérigazgató a tervek között említette két kikötő fejlesztését. A munkák finanszírozásában számítanak az Agrárminisztérium és a MOHOSZ anyagi támogatására is. A problémák között sorolta fel a horgászhelyek számának csökkenését, a csónakkikötők létesítésének beszűkülését, a Balaton és a részvénytársasághoz tartozó halastavak alacsony vízszintjét, az etetőanyagok hatását a tó vízminőségére. A veszélyek között sorolta fel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, a halegészségügy jelentőségének devalválását, a kárókatonák és a törpeharcsák károkozását. A vízhiány természetesen nem csak a haltermelésre van kedvezőtlen hatással – felgyorsítja az algásodás folyamatát is.

Kárókatonák, áremelés, életműdíj

A fórumon – melyen elsődlegesen a magyar tenger vonzáskörzetében bejegyzett horgász egyesületek és a megyei szervezetek vezetői, delegáltjai vettek részt – a törpeharcsák gyérítéséről tartott előadást Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa és Nagy Gábor, a BHN horgászati ágazatvezetője, míg Fodor Ferenc, a cég haltermelési igazgatója a nagy-kárókatonák okozta problémakört elemezte.

Nagy Gábor, elmondta azt is, hogy a horgászok körében végzett közvéleménykutatást is alapul véve a társaság úgy döntött, hogy a piaci viszonyok miatt átlagosan indokolt 25-30%-os áremelés helyett az életkor és a fogási esélyek szerint differenciált áremelést hajt végre 2023-tól.

Az eseményen ”A Balatoni Horgászatért” életműdíjat kaptak ketten. Az oklevelet és az azzal járó örökös balatoni horgászengedélyt Szári Zsolt vezérigazgató adta át a kitüntetetteknek, id. Verseczki Lászlónak és Kontics Ferencnek – írja a Balatoni Futár.

Címlapkép forrása: pixabay.com