Kút áldás...
A „rég” várt téli időjárás nem volt ugyan kegyes a téli verőfényben megtartott a liturgikus eseményen a résztvevőkhöz, de aminek meg kell történni, az megtörténik.
Dr. Mészáros Géza önkormányzati képviselő köszöntője után, Csendes Sándor címzetes esperes plébános, plébániai kormányzó lélekemelő példázatok és intelmeket követően áldotta meg a közösségi összefogással újjáépített Gémeskutat. Az áldást teázás, szendvicsezés és rövid baráti beszélgetés követte. A képviselő külön köszöni Molnár Ágnes Anna önkormányzati képviselőnek, hogy jelenlétével megtisztelte az eseményt. Továbbá köszönet illeti Takács Bernadettet, Horváth László önkormányzati képviselőt, Laski Ferencet és Lőczi Istvánnét a rendezvény lebonyolításához nyújtott támogatásért.
Rövid történeti áttekintés és köszönet nyilvánítás.
A gémeskút az a vízszerzési építmény volt a falvakban, a települések külterületein, a legelőkön, a szántóföldeken, és az utak mentén, amelyek a mindennapi gazdálkodás alapját jelentették. Manapság a megmaradt példányok pedig már inkább kultúrtörténeti értékként vagy tájképi elemként ismertek. A gémeskút egy olyan hagyományos vízkivételi eszköz, amely egy kétkarú emelőszerkezetből (gém), egy kútkávából (fa, műkő) és egy kiöntőből (kivájt fatörzs vagy beton) áll. A kút vizét egy hosszú rúd mozgatásával (gém) és a hozzá erősített kötél, illetve vödör segítségével húzták fel. A gém két végén lévő ellensúlyok (fatuskó, kődarab, esetleg fém nehezék) megkönnyítették a vödör kiemelését.
Az általános gémeskútforma Arábiából származik, de már az i. e. 2000 körül már Mezopotámiában is ismert volt. Magyarországra a török hódoltság idején jelent meg, és főleg az Alföldön terjedt el. Az egész Európa szerte közismert gémeskút típus, oly nagy számban volt jelen hazánkban, hogy a „magyar puszta” szimbólumává is vált.
A gémeskút a víz vételezése, az állatok itatása mellett és híradásra is alkalmas volt. Különösen az Alföldön volt szokásos, hogy a gémeskút feleresztésével jelezték a látótávolságra legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. A tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára, de ennél még izgalmasabb üzeneteket is közvetíthetett a gémeskút. A pásztorok egymásra voltak utalva a régi időkben, nehézkes volt a kapcsolattartás, így alakult ki a gémeskút speciális jelzőrendszere is. A gém különböző szintű beállításával lehetett üzenetet hagyni. A kutak a pásztorok találkozási pontjai voltak, de itt intézték el az egymás közti vitás ügyeket is.
Horvátkúton 2002-ben Babina Elemérné önkormányzati képviselő kezdeményezésére közösségi összefogással építették meg a mára a település jelképének számító gémeskutat. Az eltelt több mint két évtized alatt, az időjárás viszontagságai szükségessé tették a kút faépítményének a megújítását.
2025 novemberében Dr. Mészáros Géza önkormányzati képviselő kezdeményezésre, közösségi összefogással újjáépült.
Köszönet a támogatónak és az építőknek:
SEFAG Marcali Erdészet, Marcali Városi Önkormányzat GAMESZ szervezete, Börczi Johanna Somogysámsom alpolgármestere, Nemes Nándor, Nemes Zsolt, Bájhóber Zsolt, Bájhóber János, Bájhóber Richard, Kovács István, Bogdán Péter, Lutor Árpád, Hajdú Tamás, Dr. Mészáros Géza.
A galériához kattintson a képre!
